Május 25-én a Német-Magyar Gazdaság Házában a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a PMI Logistics Solutions Kft. szervezésében Logisztikai innovációs trendek címmel szakmai napot tartottak.
Napjaink globális ellátási lánc kihívásai a logisztikai iparág minden területén jelen vannak és változást követelnek. A versenyképesség fenntartásához, a piaci túléléshez gyors reagálású, rugalmas, innovatív megoldásokra van szükség, hiszen a logisztikai iparág minőségi működése mára alapinfrastruktúrává vált és fenntartásának létkérdése a szakma digitalizáción keresztüli jobbá válása. Az aktuális logisztikai kihívások megoldását jelentő innovációs lehetőségek bemutatásában közreműködött Ilg Péter ügyvezető, Pécsi Tibor logisztikai mérnök, Kanczler Zalán vezető logisztikai tanácsadó (PMI Logistics Solutions Kft.).
Az előadásokat követő panelbeszélgetésen Fáczán Gergely, kereskedelmi igazgató (Volvo Hungária Kft.), Szalay Gábor ügyvezető igazgató (KION Magyarország, ide tartozik a STILL, a Linde, a Baoli és a Dematic), Zöldi-Tóth Attila ügyvezető tulajdonos (Truck Force One Kft.) és Ilg Péter a logisztika fenntarthatósági kérdéseit vitatták meg, de másról is szó esett.
Szalay Gábor, a KION csoport magyarországi ügyvezetője elmondta, hogy a fenntarthatósághoz kapcsolódik minden olyan erőforrásnak a hosszú távú biztosítása, ami ahhoz kell, hogy a piacon maradjon egy vállalkozás. “Beszélhetünk itt energiáról, munkaerőről, károsanyag-kibocsátásról, fenntartható költségről.” Az ügyvezető egyrészt kiemelte a digitális megoldások szerepét az üzemi logisztikában alkalmazott anyagmozgató eszköz fenntarthatóságában, kontrolljában és költségszerkezetében. Másrészt kifejtette: “Ha van egy hatékony energiaellátó, tároló, előállító mechanizmusom, amivel eszközöket tudunk üzemeltetni, az az emisszióra is jótékony hatással van. A targoncás üzletágból érkezem, ipari terméket állítunk elő, azzal kereskedünk, mi tesszük lehetővé, hogy a raktárak anyagmozgató eszközei rendelkezésre álljanak. Bár ipari termékekről beszélünk, de ezek egy mobiltelefonhoz hasonlóan számos technológiával felruházhatók, legyenek azok érzékelők, szenzorok, kamerák. Az üzemi logisztikában az eszköz oldali költségek mintegy ötven százaléka a kezelőn múlik, a gépkezelő magatartása, a mulasztásai, a képzés hiánya, a károkozása generálja ezeket a költségeket. Ezt egy flottamenedzsment szoftverrel, egy gyorsulásérzékelő szenzor segítségével kontroll alatt tudja tartani a vállalkozást felügyelő flottakezelő menedzser. Még a büntető intézkedések alkalmazása nélkül is, maga a tudat, hogy az eszközt figyelik, ha ütközést tapasztal, akkor megáll az eszköz és csak mesterkulcs feloldásával indul tovább, egy év alatt 50 százalékkal csökkenti a töréskárok arányát, ami az épületekben, a gördülőkapukban, oszlopokban, polcokban elkövetnek a raktárban a gépkezelők. Tesztelünk egy olyan eszközt” – folytatta Szalay -, „amellyel a targonca kerekek futófelületének minőségét ellenőrizzük. Óriási költségfaktort jelent a gumi, ami akár több ezer eurós tétel is lehet. Általában a hibás kezelői magatartás miatt a gumi egyik oldalát koptatják a kollégák, mert mindig ugyanazt a kanyart veszik be. Ezzel a nagyon egyszerű szenzoros megoldással időben felfedezzük a kopást, kicseréljük a két oldalon a kerekeket és így 25-30 százalékkal hosszabb menetidőt érhetünk el.”
A panelbeszélgetés többi résztvevője megerősítette, hogy saját területükön is az emberi tényező kihívásaira a megfelelő képzés a legjobb megoldás. Ehhez kapcsolódóan Szalay Gábor elmondta, hogy az elmúlt 10 évben a raktári logisztika területén dolgozók képzettségi szintje jelentősen gyengült. Az egyik legnagyobb magyar autóipari cégnél, ahol közel kétezer ember dolgozik logisztikai területen átlagosan évente 30 százalékos fluktuációval dolgozik, ami azt jelenti, hogy évente hatszáz dolgozót kell beállítaniuk a rendszerbe. ” Minden egyes apróságra nem lehet őket betanítani, egyszerűbb hatékony technológiát alkalmazni” – hangsúlyozta.
A beszélgetés itt irányt váltott és az emissziócsökkentéssel, az ezzel kapcsolatos fenntartható technológiák ismertetésével folytatódott. A dízel-, gáz, elektromos és üzemanyagcellás hajtási módok előnyeiről és hátrányairól, azok költség- és emissziós szintjéről beszélt az ügyvezető. Az üzemanyagcellás hajtás előnyeiről Szalay Gábor elmondta, hogy ez az egyetlen az energiaforma, amit meg tudunk termelni lokálisan is, emissziója nulla (víz, vagy vízpára), viszonylag magas a beruházási költsége, a karbantartása átlagos. Az ügyvezető hosszú távon ezt a hajtást tartja a fenntartható logisztika alappillérének. „Ha van pénze egy vállalkozásnak, akkor érdemes beruházni ebbe az infrastruktúrába, jól kommunikálható és hosszú távú energiafüggetlenséget eredményez.”
Fáczán Gergely, a Volvo haszonjármű-üzletágának képviselője megerősítette, hogy a Volvo is fejleszti az üzemanyagcellás hajtást, az első ügyfélkamionok három év múlva jelenhetnek meg a piacon. Zöldi-Tóth Attila az intermodális, vagy kombinált árufuvarozásról, az iparágat szorító geopolitikai bizonytalanságról, az energiaárak emelkedéséről, a magyar logisztikai ipar versenyképességéről beszélt.
A beszélgetés záróakkordjaként Szalay Gábor az európai szabályozói környezet szigorúságát említette, amelynek ésszerű enyhítését ildomos látja az iparág versenyképességének javítása érdekében. Kifejtette, hogy a napjainkban megtapasztalt energiafüggőségi problémákkal küzdve számára egyértelmű, hogy a korábban említett hidrogén jelenti a kiutat, a technológia élenjárója jelenleg az Amerikai Egyesült Államok, de Európa is komoly erőfeszítéseket tesz a széleskörű alkalmazás előkészítésére.
