Európa egyre keményebb álláspontot képvisel Kínával szemben: az új uniós vámok, a szigorúbb kereskedelmi eszközök és a kínai elektromos autók körüli vita jól mutatja, mennyire intenzív a verseny az autókért, akkumulátorokért és ellátási láncokért. A kockázat nagy, de az európai ipar mindet egy lapra tesz fel. Nem tehet mást, Kína jelentős előnyre tett szert. Ebben a harcban a brit autóipar is áldozat lehet.
Az Európai Uniónak a jövőben sokkal gyorsabban és határozottabban kell tudnia reagálni más országok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataira. Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök közös kezdeményezésben szorgalmazza ezt. Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének írt levelükben mindkét vezető új gazdaságpolitikai eszközöket sürget, amelyeket néhány napon belül végre lehetne hajtani – írta október közepén az osztrák Industrie Magazin. Berlin és Párizs szerint a meglévő kereskedelempolitikai védőmechanizmusok már nem elegendőek Európa gazdasági érdekeinek hatékony védelméhez.
Új uniós szabályok
A német-francia ihletésű uniós javaslat két kulcsfontosságú intézkedést tartalmaz. Először is, egy új eszköz célja, hogy támogassa a vállalatokat ellátási láncaik diverzifikálásában és az egyes országoktól való függőségük csökkentésében. Másrészt, Merz és Macron egy olyan mechanizmust javasolnak, amely lehetővé tenné az EU számára, hogy súlyos kereskedelmi viták esetén ideiglenesen korlátozza az európai egységes piachoz való hozzáférést. Ez különösen olyan helyzetekre vonatkozik, amikor harmadik országok szándékosan politikai vagy gazdasági intézkedéseket alkalmaznak a tisztességes verseny megakadályozására vagy az európai vállalatok szisztematikus hátrányos helyzetbe hozására. Bár Merz és Macron levelükben nem neveznek meg konkrét országokat, nem kérdés, hogy a kezdeményezés elsősorban Kína problémás kereskedelmi gyakorlata ellen irányul.
Az Európai Unió évek óta azzal vádolja a Kínai Népköztársaságot, hogy bizonyos iparágak kiterjedt állami támogatásával torzítja a nemzetközi versenyt. A különösen érintett ágazatok közé tartozik az autóipar , az akkumulátorgyártás és az ipari gyártás különböző területei.
Az európai kereskedelempolitikusok szerint a kínai vállalatok részben az államilag támogatott finanszírozásból, a kedvező termelési feltételekből és az iparpolitikai támogatási programokból profitálnak. Ez lehetővé teszi számukra, hogy a nemzetközi piacokon olyan árakon kínáljanak termékeket, amelyekkel az európai gyártók nehezen tudnak versenyezni.
Megbillent a mérleg
Az Európai Statisztikai Hivatal, az Eurostat legfrissebb adatai jól szemléltetik a gazdasági kapcsolatok drámai változását. 2025-ben az EU 559,4 milliárd euró értékben importált árukat Kínából, míg az európai export a Kínai Népköztársaságba mindössze 199,6 milliárd eurót tett ki. Ez körülbelül 359,8 milliárd eurós kereskedelmi hiányt eredményezett. Míg a Kínából származó import 6,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az európai export 6,5 százalékkal csökkent.
A kereskedelmi hiány nagysága jól mutatja Kína gazdasági jelentőségét Európa számára. Ha ez nem lenne elég, függőség áll fenn a stratégiailag fontos nyersanyagoktól.
Elégtelelen eszközök
Az Európai Unió már most is számos eszközzel rendelkezik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra való reagálásra. Ezek közé tartoznak a dömpingellenes intézkedések, az illegális támogatások elleni kiegyenlítő vámok, valamint a gazdasági kényszer elleni eszköz, amely 2023 decembere óta van hatályban. Ez azonban láthatóan nem hátráltatja, hogy a kínai ipar veszélyeztesse a kiszolgáltatott európait.
Míg az EU hagyományosan a nyitott piacokra, a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokra és a szabályokon alapuló együttműködésre támaszkodik, a stratégiailag fontos iparágak védelme egyre jelentősebbé válik.
A szigorúbb kereskedelempolitika lehetséges következményei azonban ellentmondásosak. Míg a kereskedelmi korlátozások megvédhetik a hazai termelőket a tisztességtelen versenytől, magasabb árakhoz, az érintett országok ellenintézkedéseihez és a nemzetközi ellátási láncokra nehezedő további terhekhez is vezethetnek. Különösen Németország számára, amelynek ipara erősen a nemzetközi értékesítési piacoktól függ, továbbra is kulcsfontosságú az egyensúly a gazdasági nyitottság és az iparpolitikai védelem között. 
Különutas britek
A francia-német kezdeményezéssel párhuzamosan Nagy-Britanniában is egyre nagyobb a politikai nyomás, hogy fellépjenek a kínai autóimporttal szemben.
A brit “The Times” újságban megjelent beszámoló szerint Andy Burnham miniszterelnök kormánya további vámok bevezetését fontolgatja a Kínából származó elektromos járművekre. Jonathan Reynolds üzleti miniszter a lap beszámolója szerint olyan lehetséges intézkedéseken dolgozik, amelyek a meglévő európai kiegyenlítő vámok mintáját követik.
2024 októberében, egy szubvencióellenes vizsgálatot követően az Európai Unió végleges kiegyenlítő vámokat vetett ki a Kínából származó akkumulátoros elektromos járművekre. A gyártótól függően ezek a vámok 7,8 és 35,3 százalék között mozognak. A tíz százalékos rendes importvámmal együtt ez a teljes vámok 45 százalékot is meghaladhatják. Nagy-Britannia jelenleg tíz százalékos importvámot veti ki, ám eddig tartózkodott attól, hogy hasonló kiegészítő kiegyenlítő vámokat vessenek ki. Ez most megváltozhat. London egyre nagyobb nyomás alatt áll Brüsszel részéről, hogy jobban összehangolja Kínával kapcsolatos kereskedelempolitikáját az Európai Unióéval.
A britek mocorgása nem véletlen, a brit autópiacot, akárcsak a magyart elözönlötték a kínai autók. Az olyan márkák, mint a BYD, a Chery, a Jaecoo és az Omoda folyamatosan bővítik piaci pozíciójukat, az MG pedig kínai tulajdonban van. Az említett kínai márkák széles modellválasztékukból, versenyképes áraikból és az elektromos járművek iránti növekvő keresletből profitálnak.
A brit autóipari szövetség, a Society of Motor Manufacturers and Traders (SMMT) szerint 2026 szeptemberében összesen 350 ezer 518 új járművet regisztráltak. Ez 12,1 százalékos növekedést jelent az előző év azonos hónapjához képest, és a legmagasabb szeptemberi adat 2017 óta. A tisztán elektromos autók piaca különösen dinamikusan fejlődött. Az új forgalomba helyezések száma mintegy 36 százalékkal, 99 ezer 199 járműre nőtt. Ez az akkumulátoros elektromos modellek havi piaci részesedését 28,3 százalékra növelte.
A kínai márkák is erős növekedést mutattak. Az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége (ACEA) szerint a Kínában gyártott autók 2025-re már a brit új autópiac 14 százalékát tették ki. A hagyományos európai, japán és amerikai gyártók egyre nagyobb nyomás alá kerülnek az új belépők részéről.
Kína terjeszkedése korántsem korlátozódik a tisztán elektromos autókra. A plug-in hibrid modellek is fontos szerepet játszanak. Ez releváns a kereskedelempolitika szempontjából, mivel a meglévő uniós kiegyenlítő vámok kifejezetten a Kínából származó akkumulátoros elektromos járművekre vonatkoznak, és nem minden kínai autóimportra.
Európai autót Európából
A helyzet különösen robbanásveszélyessé válik a tervezett „Made in Europe” európai ipari stratégia miatt. Az Európai Unió bizonyos finanszírozási programokban és közbeszerzési pályázatokban nagyobb figyelmet kíván fordítani arra, hogy hol gyártják a termékeket és mely termelési láncok találhatók Európában. Ennek célja az európai iparba történő beruházások erősítése és a stratégiai függőségek csökkentése. Nagy-Britannia számára ennek a fejleménynek jelentős gazdasági következményei lehetnek. A Brexit óta az Egyesült Királyság már nem része az európai egységes piacnak. Ugyanakkor a brit és az európai autógyártók továbbra is szorosan összefonódnak.
A brit ipari szövetség, az SMMT szerint a brit autóexport mintegy 58,3 százaléka az Európai Unióba irányult 2026 első felében.
Amennyiben a brit járművek és alkatrészek hátrányos helyzetbe kerülnek az európai finanszírozási programokban, az negatívan befolyásolhatja a brit gyártóüzemek versenyképességét. A brit kormány ezért arra törekszik, hogy megbízható partnerként ismerjék el az európai iparpolitika keretében.
Brüsszel viszont a Kínával szembeni kereskedelempolitika szorosabb összehangolására számít. Ezt az aggodalom is vezérli, hogy az Egyesült Királyság alternatív piaccá válhat a kínai gyártók számára, ami további lehetőségeket nyithat meg az európai piachoz való hozzáférésre.
Aggódnak a brit gyárak
Egyes gyártók szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat szorgalmaznak az EU-val. Attól tartanak, hogy a brit termelési helyszínek hosszú távon kevésbé vonzóvá válhatnak, ha megnehezül a hozzáférés az európai finanszírozási programokhoz és ellátási láncokhoz.
A Nissan különösen hangosan hangsúlyozta a kockázatokat. A gyártó Nagy-Britannia egyik legfontosabb autógyárát üzemelteti Sunderlandben. A vállalat képviselői arra figyelmeztetnek, hogy Brüsszellel való szorosabb együttműködés nélkül Nagy-Britannia kényes helyzetbe kerülhet a kínai import és az európai kereskedelmi korlátozások között.
Más vállalatok azonban óvatosan tekintenek a további vámokra. A nemzetközi szinten működő gyártók, mint például a Jaguar Land Rover számára Kína továbbra is fontos piac, annak ellenére, hogy az eladások az utóbbi időben csökkentek.
Amennyiben Peking kereskedelmi korlátozásokkal vág vissza, a brit exportőrök gazdasági hátrányokat szenvedhetnek el. Ezenkívül potenciális hatások is lehetnek a fogyasztókra. A további importvámok növelhetik az importált járművek árát, és korlátozhatják a megfizethető elektromos autók elérhetőségét. A brit kormánynak ezért egyensúlyt kell teremtenie a hazai termelési kapacitás, a nemzetközi kereskedelmi érdekek és a fogyasztói igények védelme között.
(Forrás: Nissan, JLR, The Times, Industrie Magazin, SMMT, ACEA)
