Válaszol a mentőszolgálat

A nyár kiemelten balesetveszélyes időszaknak számít a gyerekek esetében: ilyenkor lényegesen több a közutakon, közterületeken és az otthonokban bekövetkezett baleset. Hogyan segíthetünk, ha már megtörtént a baj? A Generali az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét is megkérdezte.

A nyár a gyerekek számára egyet jelent a játékkal, táborokkal és izgalmas kalandokkal. Ezzel azonban sajnos az is együtt jár, hogy ekkor történik velük a legtöbb baleset, amelyekre néha a mindenre felkészült szülők sem tudnak a leghatékonyabban reagálni.

Rendőrségi adatok szerint a gyermekeket érintő közúti közlekedési balesetek harmada a nyári hónapokban történik: a gépjármű utasaként elszenvedett balesetek mellett kiemelten magas a kerékpáros gyermekbalesetek száma is, amelyek legtöbbször a játszótereken, parkokban vagy udvarokon történnek.  „Gyakoriság szempontjából a közlekedési baleseteket a kisebbeknél az esések, illetve a félrenyelés követik. Az apróbb sérüléseknek nagyon sokféle okuk lehet, a kisebb gyerekek gyakran esnek, sokszor ütik be a fejüket, a nagyobbak pedig mozgás, sport közben sérülnek elég gyakran” – cizellálja a képet Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője.

A legrosszabb, amit tehetünk, hogy nem teszünk semmit
Gyakran előfordul, hogy egy baleset bekövetkezésekor a szülő vagy más jelenlévő felnőtt lefagy, és nem cselekszik a lehető leggyorsabban – pedig pár másodpercen is sok múlhat. „A legnagyobb hiba, ha a laikusok baj esetén semmit nem tesznek félelmükben” – világít rá az OMSZ szakembere. Hozzáteszi: „Fontos lenne, hogy minden szülő tudjon újraéleszteni, légúti idegentestet eltávolítani, tudja, hogy mit kell tenni egy sérülés esetén, fel tudja mérni, hogy nagyjából mennyire súlyos a gyerek állapota, és tudjon a leggyakoribb betegségekről”.

Ha komolyabb baj történt, elsősegélynyújtáskor az egyik legfontosabb, hogy semmiképp se veszítsük el a lélekjelenlétünket, igyekezzünk nyugodtak maradni, és ne válasszuk el a gyermeket a környezetétől (pl. a szülőktől). Tekintsük partnernek, folyamatosan beszéljünk hozzá, mondjuk el, mi fog történni vele. Maradjunk mellette, és a kezét fogva éreztessük segítő szándékunkat.*
Készüljünk fel, hogy ne érjen minket váratlanul a baleset!
Győrfi Pál szerint az egyik hiba, amit az elsősegélynyújtás kapcsán el lehet követni, hogy azt gondoljuk, gyermek sérült esetében valami teljesen mást kellene csinálni. „Egy súlyos sérülés esetén ugyanúgy fontos a vérzéscsillapítás, ha kivitelezhető, a nyaki gerinc védelme, a fájdalomcsillapítás. A gyerekek méretei eltérnek a felnőttekétől, a sérüléstípusok is másképp alakulnak, ugyanakkor az elsősegélynyújtás logikája, felépítése ebben az esetben is ugyanaz, mint felnőttkorban.” A legalapvetőbb újraélesztési technikákat már számtalan praktikus kézikönyv, illetve oldal segítségével elsajátíthatuk, de akár tanfolyamokon is felkészülhetünk a balesetekre.
Persze az is fontos, hogy a gyerekeknek minél hamarabb megtanítsuk, hogyan vigyázzanak magukra: bár a kisebbek figyelme még gyakran elkalandozik, ez nem lehetetlen feladat. A Generali éppen ezért hozta létre interaktív Tekergő oldalát, ahol a kicsik izgalmas játékokon keresztül, Nudli nyuszi és a bölcs oroszlán segítségével tanulhatják meg a legfontosabb szabályokat.
(x)