A Magyarországon működő nemzetközi cégek szerint 2018-ban a magyar bérek további emelkedése várható, mert a képzett munkaerőért folyó versenyben a bérezés továbbra is meghatározó tényező – hangsúlyozta Sághy András, a Kienbaum Consultants International tanácsadó cég ország menedzsere a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával (DUIHK) közösen a 2017-2018. évi bérezésről készített tanulmányt bemutató tájékoztatón, Budapesten.
A kamara és a Kienbaum az idén ősszel 19. alkalommal készítette el közös tanulmányát a magyarországi bérezésről, a felmérésben 76 munkakörben 16 ezer állásra vonatkozó fizetési adatot dolgoztak fel többségében a DUIHK-tagvállalatai körében. Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamara őszi konjunktúra felmérése szerint a megkérdezett vállalatok 75 százaléka elégedetlen a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő létszámával, holott a vállalatok 56 százaléka számolt a beruházásuk növekedésével, 61 százalékuk pedig a foglalkoztatottak bővítésével.
Sághy András elmondta, hogy felmérésük szerint tavaly a nemzetközi cégek a magyarországi bérezésre átlagban mintegy 4 százalékos emelkedést prognosztizáltak 2017-re, ezzel szemben 6 százalékos növekedés következett be, ezen belül is a magyar szakmunkások átlagosan 7,4 százalékos béremelést kaptak, az osztályvezetők és alkalmazottak fizetése 6 százalékkal, a vezető beosztású munkavállalók, csoportvezetők fizetése 5,8 százalékkal nőtt. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelentős eltérés mutatkozik a magyar régiók között a bérezésben, példaként említette, hogy Budapesten és vonzáskörzetében a bérek több mint 20 százalékkal haladják meg az országos átlagot. Sághy András kitért arra, hogy jövőre a vállalatok nem számítanak a bérnyomás csökkenésére, átlagosan 6,1 százalékos béremelésre készülnek, ezen belül is a szakmunkások, szellemi foglalkozásúak számolhatnak az átlagosnál nagyobb emelésre.
A tanácsadó cég ország menedzsere elmondta, hogy a munkaerőhiányon a vállalatok nemcsak béremeléssel próbálnak enyhíteni, hanem fontos tényezőnek tekintik a stresszmentes légkört, a munka és a magánélet közötti egyensúly biztosítását, valamint a digitalizációt. Megemlítette az Amerikai Egyesült Államok példáját is, ahol a 65 év felettieket is egyre nagyobb arányban foglalkoztatják.
Na ne röhögtessenek! Most kaptunk “béremelést az eü-ben, ami vagy 0, vagy – előjelű. Nem kapunk egy fillér Cafetériát sem és egyetlen fillér plusz juttatást sem. Nincs a ruha raktárba munkaruha, a saját pénzükön vesszük. Miről beszélnek?