Harmincéves a modern magyar autógyártás

Harminc évvel ezelőtt Szentgotthárd volt a rendszerváltást követően ébredező, modern kori magyar személyautó-gyártás bölcsője. 1992. március 13-án gördült le ugyanis a szentgotthárdi gyár szerelősoráról  az első Magyarországon összeszerelt Opel Astra, az első Astra generáció, amely felváltotta a Kadett sorozatot. Antall József miniszterelnök vezette az autót első méterein az egybegyűlt dolgozók és az országos média képviselői előtt, mintegy jelezvén a magyar autóipar új korszakát.

Az eltelt harminc év alatt sok minden megváltozott. Az autószerelés az évezred végére megszűnt, az időközben megváltozott gazdasági környezet és Magyarország egyre erősödő európai piaci integrálódása következtében. Ugyanakkor az 1992 júliusában beindított motorgyárban a mai napig közel tizenegy millió motort gyártottak és a gyár majdnem ezer családnak nyújt foglalkoztatást a régióban, nem beszélve a kapcsolódó alvállalkozói hálózatról.

Ma a szentgotthárdi motorgyár egyik meghatározó szereplője a Stellantis autóipari csoportosulásnak. Az itt gyártott háromhengeres turbómotorból ezidáig kis híján hatszázezer darab készült, és hamarosan a termékskála kibővül az új generációs, négyhengeres turbó benzines motorral, amely a Stellantis márkáinak hibrid változataiban kap szerepet.

Harmincéves az Astra

Budapesten a legújabb Opel Astra társaságában ünnepelte születésnapját az első magyar személyautó, az első Magyarországon gyártott Opel Astra, amely az ünnepi alkalomból kikerült a Közlekedési Múzeumból. Harminc éve, 1992 március 13-án a szentgotthárdi gyár zsúfolásig megtelt vendégekkel és a sajtó képviselőivel, hogy szemtanúi legyenek annak, ahogy Antall József miniszterelnökkel a kormánynál legördül a sorról a modern idők első magyar személyautója.

Hogyha ma magyarországi autóiparról beszélünk, az már senkinek sem újdonság, pedig ez a rendszerváltás előtt éppoly „eretnek” gondolatnak számított, mint mondjuk a szabad határátlépés. Érdekes módon a 80-as évek végén, amikor megindult az a demokratizálódási folyamat, amely az első szabad választásokhoz vezetett, havonta röppentek föl a hírek a lehetséges magyarországi személyautó gyártásról – nem véletlenül. A KGST munkamegosztásban Magyarországnak jutott autóbusz és teherautó gyártás, de személyautó nem. Így a személyautó gyártásról szóló hírek éppúgy az adott rendszer kereteit feszegették, mint a demokratizálódási folyamat politikai lépései.

A 80-as évek végén az Opel a motorgyártó kapacitását kívánta bővíteni és tudatosan Közép-Európában keresett megfelelő helyet, hiszen az ottani alacsonyabb gyártási költségek nyilvánvaló versenyelőnyt jelentettek. Ez a térség azonban olyan ismeretlen terep volt, amely az előnyök mellett jócskán rejtett kockázatokat is. Ezért rendelt az Opel független szakértőktől egy olyan tanulmányt, amely ezeket az előnyöket és kockázatokat tette mérlegre.

A több országra kiterjedt vizsgálódás eredménye az volt, hogy a nyolcvanas évek végén egyértelműen a piacgazdaságban kiépítésében előrébb tartó Magyarország nyújtotta a legmegfelelőbb gazdasági, pénzügyi, politikai és infrastruktúrális környezetet egy ilyen beruházáshoz. De hogyan lett a motorgyári projektből magyar autó?

Már a magyar kormánnyal folytatott tájékozódó megbeszéléseken vetődött föl – magyar részről – egy autógyártó üzem létrehozása. A felvetést az Opel vezetői érdeklődéssel fogadták. Akkoriban az import autókat még jelentős vám és illeték terhek sújtották, tehát egy hazai gyártás egyértelmű piaci előnyökkel kecsegtetett.  Végül a szentgotthárdi projekt kibővült egy – elsősorban a hazai piacra dolgozó – személyautó gyárral és az erről szóló megállapodást 1990 júliusában írták alá a magyar kormány és az Opel képviselői.

1990 őszén a Budapesti Nemzetközi Vásár – népszerű nevén a BNV – egyik igazi attrakciója volt, hogy ott hivatalos kiállítóként megjelent az Opel. Az akkori teljes modellpaletta – a szögletes Corsától, a Kadetten, a Vectrán és a szenzációs Calibrán át az Omegáig – ott parkolt a murvás külső kiállítási területen. Ezzel egyidőben egy budapesti sajtóértekezleten az Opel akkori anyavállalata, a General Motors európai alelnöke bejelentette: az Opel létrehoz egy kereskedelmi céget és egy gyárat is Magyarországon.

A hivatalos kezdet 1991 januárjára datálódik.  Harmincegy éve, ekkor jegyezték be General Motors Autóforgalmazó Kft.-t, amely még abban a hónapban megkötötte az első tíz Opel márkakereskedői szerződését hazai partnereivel. A szentgotthárdi gyár (Autóipari Kft.) bejegyzése pedig egy olyan masszív ipari háttér megteremtésének volt az első mérföldköve, amely az Opel hazai sikereihez mind a mai napig jelentősen hozzájárul.

Az Opel magyarországi jelenlétének történelmi pillanata volt, amikor 1992 március 13-án Antall József miniszterelnökkel a volán mögött legördült a gyártósorról az első magyar autó, az első Opel Astra. Az első Astrát – amelyet az Opel a budapesti Közlekedési Múzeumnak ajándékozott – 1998-ig, ameddig a hazai gyártás tartott, több mint 80 ezer követte.

Az évfordulón Dalos Attila, az Opel Magyarország ügyvezető igazgatója a következőket mondta: „Az, hogy mind a mai napig az Opel a legnépszerűbb márka Magyarországon nagyban köszönhető a 30 évvel ezelőtti eseményeknek. Az Opel volt az első nemzetközi autóipari cég, amely Magyarországon megjelent. Beruházást hozott ide, autó- és motorgyárat épített és létrehozta a márka kereskedelmi hálózatát. Ipartörténeti jelentőségű, hogy 30 éve az Opel gyártotta az első magyar személyautót, az pedig, ahogy Antall József miniszterelnök levezeti az első Opel Astrát a gyártósorról ikonikus képe lett a rendszerváltás időszakának. Itthon az Opel azóta is szilárd alapokra építkezik, az Astra különösen népszerű Magyarországon és a siker folytatását ígéri a modell most bemutatkozó legújabb, immár hatodik generációja.”

Magyarországon az Opel a legnépszerűbb márka, a statisztikák szerint Opelből fut a legtöbb a magyar utakon (több, mint 525 ezer). Az Opel kereskedői- és szervízhálózata az ország egészét lefedi – ez a háttér is nagyon fontos a márka sikere szempontjából.

Szentgotthárdon azóta is készülnek motorok az Opel, de nem csak az Opel számára. Az üzem az elmúlt évek tulajdonos váltása nyomán mára a Stellantis csoport egyik fontos motorgyára lett, ahol a cégcsoport több márkája számára készülnek 3 hengeres benzines turbós motorok.

Végül az Opel történelem számokban: az Opel Magyarország kereskedelmi szervezete 1991 januárja és 2021 decembere között összesen 465.000 autót értékesített.  Szentgotthárdon 1992 és 1999 között 80 ezer 835 Opel Astra és 4404 Vectra hagyta el a gyártósort, motorokból pedig a gyártás kezdete, 1992 júniusa óta közel tizenegy millió készült.