„Úgy közlekedj, mintha a számodra legfontosabbak lennének körülötted!” Az Autós Nagykoalíció (ANK) népszerű figyelemfelhívó-oktató programsorozatának nyárvégi közleménye a sávváltás legfontosabb szabályait eleveníti fel.
Talán nem csak bennünk alakult ki az az érzés, hogy a sávváltoztatással igenis szükséges külön is foglalkozni. A mindennapokban annyiszor látni bizonytalankodást, erőszakoskodást és szabálytalanságot is, hogy indokoltnak láttuk elővenni a témát.
Nincs benne a KRESZ-ben?
A friss jogosítvánnyal rendelkezők egyik rettegett manővere a sávváltoztatás. Bizony, nem veszélytelen dologról van szó, úgyhogy érdemes nem csak gyakorolni, hanem az összes ide vonatkozó szabállyal is tisztában lenni. Ez pedig nem is olyan egyszerű, mert ha a KRESZ-t felütjük, a sávváltásra vonatkozó külön fejezetet mindhiába keresünk. A szabályokat a sorok közül kell kiolvasni, de nem lehetetlen.
Irányváltoztatás
Ilyen címszóval már van KRESZ paragrafus (mégpedig a 29.) Eszerint aki irányváltoztatást hajt végre, az köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. Mit jelent ez a gyakorlatban? Az, hogy sávváltáskor az ott haladóknak elsőbbsége van, azt jelenti, hogy nem kényszeríthetjük őket haladási irányuknak vagy sebességüknek hirtelen megváltoztatására. Ha ezekből bármelyik megvalósul, akkor máris szabálytalanok vagyunk.
Hogy csináljam jól?
Ha a sávváltási szándék megszületett, akkor első dolgunk, hogy ezt a közlekedés többi résztvevője számára is jelezzük, ennek módja pedig az irányjelző működtetése, vagyis az indexelés. Ezt követően összetett műveletsor következik. Nem csak arra kell figyelnünk, hogy megfelelő-e a szituáció a sávváltáshoz, hanem a nagy vizsgálódás közben az előttünk lévő forgalmat is szemmel kell tartani, hogy meg tudjunk állni, ha esetleg megáll a sor amíg mi a tükröt és holtteret kémleljük.
Ha már a holtteret említettük: sok sávváltás közben történő ütközés vezethető vissza arra, hogy bár oldalra tekintve és a tükörben látottak alapján is szabad volt az elfoglalni kívánt sáv, a holttérben megbújt egy jármű (akár egy nyomon közlekedő motorkerékpár, vagy bicikli), amit nem vettünk észre. Ennek elkerülése érdekében, még a manőver megkezdése előtt muszáj hátra fordulással ellenőriznünk a vakfoltot is.
A sávváltás akkor egyszerűbb, ha a két sávban jellemző sebesség nagyjából azonos. Egy feltorlódott sávba, álló járművek közé nagyon nehéz lesz besorolnunk, tulajdonképpen csak a többiek jóindulatára számíthatunk.
Fontos az is, hogy tisztában legyünk a körülményekkel, ehhez a sávváltást megelőző másodpercekben már elkezdhetjük felmérni a körülményeket.
Segítsük mások sávváltását!
Nem ér minket semmilyen hátrány, ha valakit magunk elé engedünk egy másik sávból, cserébe neki jelentősen megkönnyíthetjük a dolgát és példásul nem halad be a záróvonalas szakaszra, ami előtt, ha megáll az feltartja a forgalmat, ha tovább megy, akkor pedig szabálytalanul közlekedik.
Nem utolsó sorban pedig a határozottságot kell említenünk. Fel is kell ismerni, ha „beengednek” minket, mert ha ilyenkor hezitálunk, tulajdonképpen mindkét sáv forgalmát lassítjuk.
(ANK)
