A Mercedes-Benz csökkenteni akarja a munkaerőköltségeket Németországban – és ennek érdekében hosszabb munkaidőt javasol plusz bérek nélkül. Hivatalosan a cél a versenyképesség javítása. De a végkielégítési csomagok, a 2034-ig tartó munkahelybiztonsági garanciák és a több milliárd eurós költségcsökkentő program után feltette a kérdést a német sajtó, hogy mi lehet a valódi célja a negyvenórás munkahétnek.
Heves konfliktus bontakozik ki a munkaidő és a munkaerőköltségek körül a Mercedes-Benz németországi vállalatánál – olvasható a német lapokban, amelyről az osztrák Industrie Magazinban is született egy elemzés. Az igazgatótanács bejelentette, hogy az alkalmazottaktól elvárják hogy minden területen többet dolgozzanak ugyanazért a fizetésért. Ez nem minden, mert arról is nyilatkoztak, hogy a munkaerőköltségeknek Németországban csökkenniük kell. A vita középpontjában a kollektív szerződésben foglalt 35 órás munkahétről a 40 órás munkahéthez való visszatérés áll – persze, béremelés nélkül. 
Visszajöhet a negyvenórás munkahét
A tervek szintjén határozott a Mercedes-Benz vezetése, de ezt egyáltalán nem könnyű átvinni. A 2025 végén Németországban a Mercedes-Benznél dolgozó körülbelül 108 ezer alkalmazott nem mind azonos munkaidő-modellek szerint dolgozik. A fém- és villamosiparban kollektív szerződések hatálya alá tartozó alkalmazottak esetében a szokásos munkahét 35 óra. A vállalat nem törölheti el egyszerűen ezt a normát mindenki számára egy igazgatósági határozattal.
A csökkentés pusztán matematikai értelemben is jelentős lenne. A 35 óráról 40 órára történő emelés nagyjából heti 14,3 százalékkal több munkaidőt jelent. Ha a havi fizetés változatlan marad, így az órabér 12,5 százalékkal csökkenne. A munkaidő körüli vitát különösen hevessé teszi az a megállapodás, amelyet a Mercedes-Benz és üzemi tanácsa 2025-ben kötött. Aban rögzítették, hogy az operatív okokból történő elbocsátásokat felfüggesztették 2034 végéig.
Emiatt a Mercedes-Benz önkéntes végkielégítési csomagokkal ösztönzi távozásra egyes dolgozóit. Ugyanakkor a korábban szándékosan, üzleti érdekből akadályozott vagy megnehezített munkavállalói felmondásokra is könnyebben mondanak áment. Nem volt ritka, hogy ha egy kulcsfontosságú szakértelemmel rendelkező szakember el akarta hagyni a vállalatot, a vállalat elutasította a végkielégítési ajánlatot.
Az önkéntes karcsúsítási program elsősorban a közvetlen termelésen kívüli alkalmazottaknak szólt, például az adminisztrációban, a fejlesztésben és az informatikában dolgozóknak. A Handelsblatt szerint körülbelül 40 ezer alkalmazott kapott ajánlatot a cégtől. 2025 áprilisa és 2026 áprilisa között körülbelül 5500 Mercedes-Benz-alkalmazott hagyta el a vállalatot végkielégítéssel. Ez a szám kezdetben vállalati forrásokból szivárgott ki, majd később a Mercedes megerősítette a német hírügynökségnek (dpa). A program 2026 márciusának végén ért véget.
Milliókat kerestek, akik távoztak
Bizonyos esetekben a felajánlott összegek kivételesen magasak voltak. A Handelsblatt már 2025-ben beszámolt az 500 ezer eurót meghaladó végkielégítési csomagokról, amit a régóta szolgálatban lévő alkalmazottak számára ajánlottak fel.
Az intézkedések mögött a „Next Level Performance” program áll. A Mercedes-Benz célja, hogy 2027 végére tartósan mintegy ötmilliárd euróval csökkentse költségeit. A vállalat még 2025 decemberében megerősítette elkötelezettségét e határidő mellett. A Handelsblatt szerint a személyzeti költségek csökkentésével mintegy egymilliárd eurót takarítanak meg.
Az igazgatótanács költségcsökkentési törekvései a pénzügyi adatokkal is magyarázhatók. A csoport profitja 10,4 milliárd euróról 5,33 milliárd euróra esett vissza 2025-ben , ami közel 49 százalékos csökkenést jelent. A bevétel 145,6 milliárd euróról 132,2 milliárd euróra esett vissza. A Mercedes-Benz többek között a kínai autóipar által diktált intenzív versenyt, a vámokat, az árfolyamhatásokat és az alacsonyabb értékesítési adatokat említi hozzájáruló tényezőkként.
Nem olyan tragikus a helyzet
A legfrissebb adatok azonban árnyaltabb képet festenek. A 2026-os második negyedévben a csoport nettó nyeresége 13,5 százalékkal nőtt éves szinten, közel 1,09 milliárd euróra. Az év első felében azonban a nyereség 6,3 százalékkal maradt el az előző évitől, 2,52 milliárd eurót tett ki. A személygépkocsi-üzletág különösen nagy nyomás alatt van: a Mercedes-Benz bejelentett ebitje a második negyedévben mindössze 49 millió euróra zuhant. Ugyanakkor a tisztán elektromos személygépkocsik értékesítése jelentősen megnőtt. A kihívásokkal teli kínai piaci környezet miatt a Mercedes-Benz arra számít, hogy a személygépkocsi-értékesítés 2026-ban kissé az előző évi szint alatt lesz. 
Mit szólnak a szakszervezetek?
Az IG Metall szakszervezet az autóipar helyzetéről szóló friss nyilatkozatában azt állítja, hogy a 35 órás munkahét eltörlésére irányuló követelések a munkavállalók felmondására is késztethetik őket, és egyidejűleg nyomást gyakorolhatnak a kollektív tárgyalásokra.
A Mercedes-Benz hivatalosan azzal érvel, hogy a lépés szükséges a nemzetközi versenyképesség fenntartásához. Az igazgatótanács támogatást kapott Martin Brudermüller felügyelőbizottsági elnöktől. A BASF korábbi vezérigazgatója júniusban kijelentette, hogy Németországnak már nincs kellő termelékenységi előnye fő versenytársaival szemben. Úgy véli, hogy végső soron két eszköz van, amivel meg lehet oldani a problémát: alacsonyabb fizetések vagy hosszabb munkaidő ugyanazért a fizetésért. A bércsökkentéseket gyakorlatilag elfogadhatatlannak tartja, ezért szorgalmazta a 40 órás munkahéthez való visszatérés komoly megvitatását.
A szakszervezetek egyáltalán nem örülnek a terveknek és rejtett lepítési szándékról beszélnek. Július 3-án számos Mercedes-Benz telephelyen tüntetésekre került sor. Az IG Metall szakszervezet szerint országszerte több mint 33 ezer alkalmazott, az autógyártó szerint 16 ezer dolgozó vett részt a tüntetéseken.
A szakszervezet kifejezetten elutasítja a munkaidő pénzügyi kompenzáció nélküli meghosszabbítását. Az üzemi tanács azt is állítja, hogy a hosszabb munkaidő nem meggyőző hosszú távú stratégia, tekintettel a németországi telephelyek időnként alacsony kapacitáskihasználtságára.
További elégedetlenséget váltott ki a Mercedes azon döntése, hogy a nagyjából 108 ezer németországi alkalmazottjából körülbelül 90 ezernek szóló, eredetileg 2026 júliusára tervezett, kollektív szerződésben foglalt bónuszt a jövő évre elhalasztotta. Ez a kifizetés az úgynevezett transzformációs komponens, amely a dolgozó havi fizetésének 18,4 százalékát teszi ki.
A fém- és villamosipar bértárgyalásainak következő fordulója 2026 őszén kezdődik. Az IG Metall szeptember 22-én tervezi véglegesíteni követeléseit; a tárgyalások várhatóan októberben kezdődnek. A munkahelyek biztonsága és a telephelyek védelme kifejezett hangsúlyt kaptak a témák között.
(forrás: Industrie Magazin, Mercedes-Benz, Handelsblatt)
