Magyarországon 2008-ban vezették be a zéró toleranciát, ami azt jelenti, hogy vezetés előtt tilos akár csak egy pohár szeszes italt is meginni, és a szabályszegők súlyos büntetésre számíthatnak. A Magyar Biztosítók Szövetségének szeptemberi közleménye szerint az ittas vezetők egyértelműen felülreprezentáltak a közúti közlekedési balesetekben.
A miniszter felvetése a zéró tolerancia esetleges lazításáról mindenképpen szokatlan, annak fényében, hogy csak tavaly 27 801 ittas vezetőt kaptak el közúti ellenőrzések során, és 1353 esetben ittas járművezető volt baleset okozója a KSH adatai alapján.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ – talán emiatt is – szinte órákon belül reagált Nagy István szavaira. Közölték: “A szakmai szervezetek minden évben ezt javasolják, de az emberek nem támogatják a lazítást, ezért a kabinet nem tervezi a szabályozás módosítását”.
Az ORFK-Országos Beleset-megelőzési Bizottsága hivatalos honlapján nemrégiben tették közzé, hogy milyen alkohol-limitek vannak érvényben Európa 29 országában. Sok esetben differenciálnak az országok abban is, hogy a sofőrök milyen régóta vezetnek. Németországban például 0,5 g/l a hatályos érték, azaz a véralkoholszint, mely alatt a sofőrök még legálisan vezethetnek, ugyanakkor a hivatásos és a kezdő sofőrökre a 0,0 g/l limit vonatkozik, tehát egyetlen korty szeszesital sem engedélyezett a vezetés előtt és alatt.
Mindennek van határa
Közeleg a december, amikor a legtöbb alkalom kínálkozik az alkoholfogyasztásra. Karácsony, szilveszter, családi együttlétek, céges bulik, fogadások. Egyszóval, nagy a kísértés. A világ számos országában ezt az időszakot a közvélemény és a rendőrség is jobban tolerálja, már ami az ittas vezetést illeti.
A dél-európai és a szubtrópusi-trópusi országokban kimondva – kimondatlanul az a szabály, hogy egy pohár bor vagy sör még belefér ebéd vagy vacsora után. A rendőrség azt az elvet követi, hogy ihatsz, de felelősséggel tartozol magadért és a többi közlekedőért. Vagyis csak akkor büntetnek, ha balesetet vagy kárt okoz az ittas vezető. Akkor viszont nagyon.
Latin életérzés
Olaszországban és Spanyolországban a hagyományok és az életmód miatt megengedett a vezetés kevés alkohol elfogyasztása után is. Az ibériai ország jogszabályai 0,5 g/l véralkoholszintet engednek meg, ami 0,25 mg/liter a kilélegzett levegőre kivetítve. Ennél szigorúbb a szabály, ha kezdő vezetőről, illetve hivatásos sofőrről van szó. Esetükben maximum 0,3 g/l lehet a vér alkoholtartalma.
A trópusi-szubtrópusi országokban, például Kubában is enyhébb az alkoholos vezetés megítélése. Ott abból indulnak ki, hogy azon a klímán képtelenség kibírni a forróságot egy-egy üveg hideg sör nélkül. Ezért csakis azokat büntetik, akik balesetet vagy kárt okoznak. Az elsődleges alkoholvizsgálat pedig a „leheljen rám”-ra korlátozódik.
Amerika, a korlátozott lehetőségek országa
Az Egyesült Államokban az általános szabályozás szerint a 21 évnél idősebb járművezetők akkor ülhetnek volán mögé, ha véralkoholszintjük nem haladja meg a 0,8 g/l-t. Az ennél fiatalabb sofőrök esetében a küszöbérték jóval alacsonyabb, 0,2 g/l. A hivatásos járművezetők esetében pedig a limit 0,4 g/l.
A limiteket úgy lőtték be, hogy abba egy-egy pohár bor vagy sör még beleférjen. Az amerikai bíróságokon azonban kizárólag a véralkoholszint a mérvadó. Vagyis nem lehet azzal érvelni: „csak egy sört ittam”. A véralkoholszint ugyanis minden ember esetében számtalan tényezőtől, például a testsúlytól, az étkezéstől, a lelki állapottól vagy a fizikai igénybevételtől is függ.
“Zéró tolerancia”
Sok közép- és kelet-európai ország alkalmazza a zéró tolerancia elvét. Idetartozik Magyarországon kívül Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Észtország és Románia. Az a sofőr, aki megszegi ezt a szabályt, és ittasan közlekedik, súlyos büntetés elé néz.
Ez a megközelítés alighanem abból a megfontolásból ered, hogy a térség kulturális hagyományai miatt a hatóságok nem mernek engedményeket tenni. Ami a mediterrán európai országokban működik, itt biztosan nem. Egy olasz számára az „egy pohár bor ebéd után” tényleg egy pohár bort jelent. Hozzászoktak, így élnek évezredek óta. Ám, ha Magyarországon bevezetnék az „egy pohár bor” elvét, biztosra vehető, hogy azonnal részeg sofőrök lepnék el az utakat. Nagy valószínűséggel ez Közép- és kelet-Európa többi országában sem lenne másként.
Másként gondolkodók
A tőlünk távolabbi, megengedőbb országokban másként gondolkodnak. Inni lehet, de a sofőrökre súlyos büntetések várnak, ha nem ismerik a mértéket. Dél-Afrikában akár hat év börtönt is kaphat az, akinek a vérében az alkohol koncentrációja meghaladja a törvényben meghatározott 0,5 g/l ezreléket. Északon, például Norvégiában pedig egy havi átlagfizetésnek megfelelő büntetési összeget rónak ki arra, akinek a vérében 0,2 g/l-nél magasabb az alkoholszint. És a norvégiai fizetések nem mérhetőek a magyar éhbérhez…
Ahol tilos, ott is engedik
Az ember elsőre azt gondolná, hogy azokban az országokban, ahol vallási vagy kulturális okokból nem szabad alkoholt fogyasztani, a vezetés közbeni alkoholfogyasztás nem létezik, ezért nem is szankcionálják. Ám ez koránt sincs így. Egyrészt nem mindenki osztja a többségi vallást, másrészt a külföldiekre nem érvényes az alkoholtilalom, mert az ártana az idegenfogalomnak, csökkennének az állami bevételek.
Jelenleg az alkoholfogyasztást törvényi szinten néhány iszlám országban, India egyes részein és az Egyesült Arab Emírségekben tiltják. De ott is vannak kivételek. Íme a lista:
Afganisztán
Banglades (külföldiek ihatnak),
Brunei (a 17 évesnél idősebb külföldiek ihatnak)
Egyesült Arab Emírségek (nem muszlimok és 21 év feletti külföldiek számára legális)
India (teljes a tilalom Gudzsarát, Manipur és Nagaland államokban. Kerala államban csak a bor és a sör megengedett. Tömény szeszes italokat csak az állami italboltokban lehet vásárolni, vagy bárokban fogyasztják).
Indonéziában (kisboltokban és piacokon tilos árusítani, a szupermarketekben azonban megengedett, bárokban és éttermekben fogyasztható alkohol)
Irán
Jemen
Líbia
Kuvait
Maldív-szigetek (nem muszlimok és 18 év feletti külföldiek számára engedélyezett),
Mauritánia
Pakisztán (nem muszlimok és 21 év feletti külföldiek számára legális)
Szaúd-Arábia
Szomália
Szudán
Még korbácsolás is járhat érte
Ezekben az országokban az ittas vezetőkre súlyos szankciók várnak, ami a tetemes pénzbüntetéstől a jogosítvány visszavonásán át egészen a börtönbüntetésig terjed.
Az Egyesült Arab Emírségekben a zéró toleranciát annyira szigorúan veszik, hogy akit ittas vezetésen kapnak, azt a bírósági tárgyalásig előzetes letartóztatásba helyezik. Az ittas vezetés a vértartalom szintjétől függetlenül súlyos bűncselekménynek minősül. Itt a törvények nem állnak meg a pénzbüntetésnél és a börtönnél. Bizonyos esetekben nyilvános korbácsolásra is ítélhetik a törvényszegőt, még ha rendelkezik is külföldi útlevéllel.
India néhány államában (Bihar, Gudzsarát, Kerala, Manipur, Nagaland és Laksadíva) teljes mértékben tiltják az alkoholt. A szeszes italok fogyasztása – vagy akár annak birtoklása is – letartóztatást és börtönbüntetést von maga után.
Távol-keleti szélsőségek
Japánban a legszigorúbb “száraz törvény” van érvényben. Japán állampolgárok esetében, akit ittas vezetésen érnek, annak minimális büntetése 8700 dollár. Ha másokat is szállított a kocsiban, akkor minden egyes felnőtt utas után további 3-3 ezer dollárt kell fizetnie.
A legdurvább törvényi szabályozást azonban Kínában vezették be: ha egy járművezető ittasan halálos balesetet okoz, akár ki is végezhetik.
Nagy Csaba (Autószektor)