Ezért lesz még drágább az autózás

Jelentősen lett drágább tavaly számos ipari nyersanyag, részben a járványvédelmi korlátozások miatt lecsökkent termelés, részben a gazdasági fellendülés miatt kibillent kereslet-kínálati egyensúly miatt.

December végén tonnánként 2800 dollár felett állt az alumínium jegyzése a határidős tőzsdén, ami még messze elmarad a 2008 októberében 3200 dollárnál elért rekordtól, de így is közel 40 százalékos áremelkedésnek felel meg 2021 eleje óta.     Az áremelkedés okai között vannak a globális feldolgozóipari beszállítói láncot terhelő fennakadások és a kínai termeléscsökkenés is. A kínai ipar adja a világ alumíniumellátásának csaknem 60 százalékát. A kínai fémipar 2021-ben évi 3,8 millió tonnával csökkentette alumíniumtermelési kapacitását, és mindössze 450 ezer tonna újonnan üzembe helyezett kapacitással bővítette azt.     Európában pedig az óriási mértékben megnövekedett áramdíjak terhelik meg a színesfémek gyártását. 2022-re az emelkedő áramdíjak, a korlátozott kínálat és a növekvő kereslet az alumínium árának a további emelkedését vetíti előre.

A szén ára 110 százalékkal lehetett drágább 2021-ben. A Newcastle-i határidős jegyzés tonnánként 170 dolláron állt december végén. Októberben 269,50 dolláron érte el a rekordját a szén ára. A szén iránti keresletet elsősorban a földgáz árának az emelkedése növelte meg, de Indiában és Kínában is megnövekedett iránta az igény. Az erőművek felhalmozott készletei a hetvenes évek óta a legkisebbre csökkentek.     A szén-alapú áramtermelés tavaly 9 százalékkal 10,350 ezer terawattóra rekordra emelkedhetett az IEA jelentése alapján. Az IEA a széntermelés és -felhasználás további növekedését vetíti előre 2022-re.

Az ón ára csaknem duplájára nőtt. A tavaly év végi 39 ezer dolláros tonnánkénti ár nem áll messze a november végén 39,9 ezer dolláron elért csúcstól. A világpiaci árak elsősorban azért emelkedtek, mert a kínálat 30 százalékát adó malajziai bányákban és finomítókban a pandémiás korlátozások miatti leállások után még nem állt helyre a termelés. A globális készletek emiatt a legkisebbre csökkentek az adatgyűjtés 2008-as kezdetet óta.     A nikkel ára 20 százalékkal, tonnánként 20 ezer dollár fölé emelkedett. A történelmi csúcs október végén volt 21 ezer dollár felett. Az akkumulátorok és a rozsdamentes acél gyártásához szükséges nikkel kereslete az idén az első fél évben 20 százalékkal emelkedett, miközben a kínálat 10 százalékkal csökkent. A készletek emiatt 60 százalékkal, 2019 decembere óta a legalacsonyabb szintre csökkentek. 2021 második felére már a kereslet tetőzött és növekedésnek indult a termelés is.     A kobalt ára több mint duplájára nőtt, 119 százalékkal emelkedett 2021-ben. Az év végi 70 ezer dolláros tonnánkénti ár három és fél éves csúcsnál járt. A kobaltra az elektromos autókban használt lítiumion-akkumulátorokhoz van szükség.    A ródium ára 17 százalékkal csökkent tavaly. A ródium árát elsősorban az autóipari kereslet szabályozza. Ebben pedig ellentétes folyamatok zajlottak le, egyrészt a félvezető-ellátás hiányosságai miatt több üzemben lassították, esetenként le is állították a termelést, másrészt pedig a szigorodó környezetvédelmi előírások teljesítéséhez nagyobb ródiummennyiségre volt szükség. Emiatt tavaly márciusban történelmi csúcsot állított be az ár. A Heraeus Precious Metals, a platina-csoportba tartozó fémek egyik legnagyobb finomítója szerint a félvezető-ellátásban még 2022 második negyedévében is hiányosságokra kell számítani.